Pintér Richárd a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskola hallgatója. Kutatását a Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszéken végzi. Munkája során a rovareredetű alapanyagok takarmány és élelmiszer célú felhasználhatóságát vizsgálja.
Európa több országában, a közelmúltban (2017) Finnországban engedélyezték rovaralapú élelmiszerek forgalmazását. Mit gondol hazánkban mikorra várható az ezzel kapcsolatos szabályozás megújítása?
A rovarok élelmiszercélú felhasználását az „új élelmiszer” (Novel Food) rendelet alapján engedélyeztetni kell, ha nem fogyasztották azt jelentős mértékben az adott közösségben 1997. május 15-e előtt. A rovarok élelmiszer célú engedélyeztetésének két útja lehetséges: vagy az általános eljárás keretében kerül ellenőrzésre a termék, vagy bejelentési eljárás alkalmazható, olyan élelmiszerekre, melyeknek legalább 25 éves hagyománya van bármely harmadik országban. Az általános eljárás akár 2 évig is elhúzódhat, míg a bejelentési eljárás lefutási ideje fél év. Az engedélyeztetés az EU-ban változatos képet mutat, az új élelmiszer sajátos értelmezése lehetőséget ad egyes országokban a rovarok emberi fogyasztására. Ahhoz, hogy hazánkban is forgalomba kerülhessenek rovart tartalmazó élelmiszerek még várni kell, de véleményem szerint már nem sokáig, ugyanis az EU-ban épp úgy, mint hazánkban, nem a növekvő élelmiszerigény fogja a fogyasztókat vásárlásra ösztönözni, hanem maga a tény, hogy rovar és új.
Rovarokról szóló doktori kutatása hazánkban egyedülálló. Az oktatói gárda részéről milyen visszajelzéseket kapott munkája megkezdésekor?
Kezdetben kétkedés fogadta a témám, azonban mostanra ez inkább kíváncsisággá alakult. Valóban a témám egyedinek tekinthető, de témavezetőm Pásztorné Dr. Huszár Klára útmutatása nagyban segíti munkám. Ugyan az alapanyag új, de a kutatási módszerek hagyományosak, így az ez egyetem felszereltsége és tudásbázisa hozzájárul tudásom elmélyítéséhez.
Mit tapasztal a hallgatók körében? Mutatkozik igény az innovációk iránt?
Az entomofágia, azaz a rovarok fogyasztása első hallásra meghökkentő bárki számára. Szerencsés vagyok, hogy leendő élelmiszermérnök hallgatókat oktatok, akik ismeretei most bővülnek az élelmiszeripar egészéről. Véleményem szerint az ismeretek elsajátításához nélkülözhetetlen a nyitottság és a szakmai kíváncsiság. A hallgatók többsége érdeklődik a téma iránt, számos szakdolgozat témája a rovarok élelmiszercélú felhasználhatóságának vizsgálata. Továbbá a Deák Tibor Szakkollégium tavasszal induló, általam vezetett Rovaripari kurzusának is célja, hogy elmélyítse a hallgatók ismereteit ezen a területen.
A 2017-es IFS Élelmiszer-biztonsági Konferencián nagy sikert aratott a rovaralapú húsgolyó kóstoltatása. Az akkori receptúrában fele-fele arányban szerepelt rovar, illetve sertéshús. Önálló termékként, vagy hagyományos élelmiszereinkhez társítva látja megvalósíthatónak a rovarok bevezetését mindennapi étkezésünkbe?
Napjainkig 2111 ehető rovarfajt jegyeztek fel, ezek közül a legnépszerűbbek a lisztbogár lárva (Tenebrio molitor), házi tücsök (Acheta domesticus) és gyászbogár lárva (Zophobas morio). A változatosságból adódóan lényegi eltérést mutatnak ízben és összetételben, így feldolgozhatóságuk is változatos. Szárítva akár pékáruk alapanyaga is lehet, így növelve azok tápértékét vagy blansírozva hagyományos hús jellegű készítmények alapjai lehetnek, de a baráti összejöveteleket is feldobhatja az egészséges és alacsony szénhidrát tartalmú, fűszeres ropogtatnivaló egész rovar formájában. A felhasználást azonban a fogyasztói igények fogják irányítani, hiába az előnyös tulajdonságok, ha undort kelt.
Az emberi fogyasztás mellett az állati takarmányozásban jósolható szép jövő a rovaroknak. A takarmányként való felhasználást mennyire tartja elképzelhetőnek hazánkban?
A népesség növekedés hatására egyre több fehérjét szükséges előállítani, javarészt takarmányozási céllal. A halak takarmányozása már engedélyezett, a többi haszonállat esetében még várat magára a rovar alapú takarmány. Ha belegondolunk, hogy mi lenne a leginkább természetazonos táplálék háztáji szárnyasoknak, a rovarok messze előnyösebbek, mint mondjuk a szója vagy a kukorica. A termelés során keletkező szerves melléktermékek felhasználásával fehérjékben és zsírokban gazdag takarmány állítható elő. A fogyasztók, jobban elfogadják a rovarokat takarmányként, mint élelmiszerként, így a hazai piacon is várhatóan ilyen formában fognak megjelenni elsőként, ez azonban felveti annak kérdését, hogy ez milyen megítélést eredményez az élelmiszercélú felhasználásoknak.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, szeretettel várjuk az I. Magyar Rovaripari Konferenciára.
Helyszín: 1118 Villányi út 29-43. SZIE Budai Campus ‘K’ épület Díszterem
Időpont: 2018. 02. 23. 9:00-15:30
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációs felület és további információ az alábbi weboldalon található:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScENE7m5cXiQ2Qr7nlIhY5BU4B7_htmQkwmeDFtUpLLk9vynQ/viewform
További információk:
https://www.facebook.com/events/159629201427022/
Írta: Gál János
Szerkesztette: Kiss Attila
DTSZ Blog 