Dr. Gere Attila (SZIE-Élelmiszertudományi Kar) fő kutatási területe a fogyasztói érzékszervi vizsgálatok fejlesztése, valamint új (statisztikai és érzékszervi) módszertanok kidolgozása, amelyek segítenek megismerni a tudatalatti élelmiszerválasztást befolyásoló érzékszervi és egyéb faktorokat. Véleménye szerint a rovarokból készült élelmiszerek fogyasztói elfogadása óriási kihívás mind érzékszervi, mind statisztikai oldalról tekintve.
Tapasztalatai alapján mit gondol, a magyar emberek attitűdje milyennek mutatkozik az újdonságok elfogadása kapcsán? Esetünkben hogyan viszonyulhatnak majd a rovaralapú élelmiszerekhez?
Előzetes felmérések alapján a magyar lakosság kissé bizalmatlan az új élelmiszerekkel kapcsolatban. A leginkább nyitott társadalmi csoport a fiatal férfiak csoportja, ők nagyobb hajlandóságot mutatnak az újdonságok, köztük a rovaralapú élelmiszerek, kipróbálására. A kérdőíves megkérdezések során inkább alacsonyabb kipróbálási hajlandósággal találkozunk. Amennyiben viszont érzékszervi tesztekre kerül a sor, a fogyasztók nyitottabbak, kis arányban utasítják vissza a vizsgálatokban való részvételt. Az információ hiánya és a téves asszociációk befolyásoló hatása komolyan gátolják a rovaralapú élelmiszerek gyors elterjedését.
Az rovaralapú élelmiszerek érzékszervi bírálata során elegendőnek bizonyulnak a hagyományos élelmiszereknél alkalmazott módszerek vagy szükség van újításokra?
A hagyományos módszerek csupán egy bizonyos szintig alkalmasak a rovaralapú élelmiszerek bírálatához. A fogyasztókból komoly elutasítást vált ki a rovar, mint élelmiszer alapanyag, így sok esetben már a bírálat megkezdése előtt hátrányból indul a termék. Ennek leküzdése és ezzel együtt a fogyasztók mélyreható ismerete nélkül nem leszünk képesek sikeres termékeket fejleszteni.
Véleménye szerint a rovarok egyes testrészeit látható formában megőrző élelmiszerek esetén is elképzelhető a fogyasztói elfogadás vagy elengedhetetlen a lisztté őrlés?
Jelenleg a láthatatlan formában (lisztté őrlés, pépesítés stb.) történő felhasználás tűnik a legelfogadottabbnak. A fogyasztók döntő többsége eddig még semmilyen formában nem találkozott rovaralapú élelmiszerekkel. Az egyes testrészek jelenléte (lábak, szárnyak stb.) komoly elutasítást vált ki, mivel erős az asszociáció a rovarral fertőzött élelmiszerekre, mint például a zsizsikes rizs vagy a legyek, csótányok, hangyák által fertőzött termékek. A kezdeti elutasítás legyőzése, a fogyasztói tudatosság növelése után azonban elképzelhető, hogy bizonyos élelmiszerekben akár nagyobb darabokban megjelenhetnek a rovar-alapú összetevők.
Amennyiben kóstolt már, mik a benyomásai a rovaralapú élelmiszerekről?
A rovaralapú élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai sok esetben kedvezőbbek, mint a hagyományos társaiké. Ízük és illatuk széles skálán mozog, többek között függ a felhasznált rovartól, annak fejlettségi állapotától, az élelmiszertől és az elkészítés módjától is. Az új ízek és illatok pontos megismerése, az aromák érzékszervi és kémiai jellemzése révén új szín vihető a hétköznapi élelmiszerekbe, ezzel az élelmiszeripar számára egy új, eddig ismeretlen eszközt teremthetünk.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, szeretettel várjuk az I. Magyar Rovaripari Konferenciára.
Helyszín: 1118 Villányi út 29-43. SZIE Budai Campus ‘K’ épület Díszterem
Időpont: 2018. 02. 23. 9:00-15:30
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációs felület és további információ az alábbi weboldalon található:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScENE7m5cXiQ2Qr7nlIhY5BU4B7_htmQkwmeDFtUpLLk9vynQ/viewform
További információk:
https://www.facebook.com/events/159629201427022/
Írta: Gál János
Szerkesztette: Kiss Attila
DTSZ Blog 